Kodály Művészeti Fesztivál

Sebestyén Márta Kecskeméten is a tradicionális magyar kultúrát képviselte

kodaly2014foto

Sebestyén Márta, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás és Szabó Zoltán léptek fel kedden este az Evangélikus templomban. A Kodály Művészeti Fesztivál keretében megtartott koncerten a tradicionális népi dallamok és Bartók művei között létesítettek briliáns kapcsolatot.

Sebestyén Márta világhírű népzenei előadó, igazi kulturális nagykövete Magyarországnak. Azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte. Koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta, mely Kecskeméten is óriási sikert aratott.

Forrás: keol.hu

Fatemplom Fesztivál Magyarföldön

Ökumenikus istentisztelettel zárult a Fatemplom Fesztivál Magyarföldön

magyarfold

2014. július 20. vasárnap ökumenikus istentisztelettel zárult a Magyarföldön megrendezett háromnapos Fatemplom Fesztivál, Sebestyén Márta, Rátóti Zoltán, a Kaláka, Ferenczi György és a Rackajam és Hunyadkürti György közreműködésével. Az alkalmon három felekezet lelkipásztora vállalta a szolgálatot. Ott volt Steinbach József dunántúli református püspök, Csány Péter szalézi szerzetes Szombathelyről, Deme Dávid és Smidéliusz Katalin evangélikus lelkészek Nagykanizsáról. (Az istentiszteletről a Duna TV felvételt készített, melyet július 27-én 10.55-kor sugároztak.)

Forrás: evangelikus.hu , fotó: evangelikus.hu, További képek a forrás oldalon!

A kultúra a jövőnk: meg kell védenünk!

Az UNESCO jószolgálati nagyköveteinek nyilatkozata (angol nyelven) - 2014. július 1-én Párizsban, éves találkozójuk keretében az UNESCO jószolgálati nagykövetei közös nyilatkoztatot fogadtak el a kultúra védelméről, amely a fejlődés mozgatórugója és a párbeszéd forrása. Magyarországot az UNESCO Artist for Peace elismerés egyetlen magyar tulajdonosa, Sebestyén Márta képviselte.

Honorary and Goodwill Ambassadors of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, whilst gathered in Paris on 30 June and 1 July 2014 on the occasion of their annual meeting, have launched an appeal to protect culture considered as a driver of development and as a source of dialogue.

unesco2014

Concerned by the growing number of deliberate attacks against cultural heritage, and facing the instrumentalization of culture, oftentimes taken hostage and used as a pretext for division and conflict;

Noting recently inflicted irreparable damage to cultural heritage in Syria, Iraq, Mali, and in other places, as well as actions aiming to prevent the transmission and perpetuation by the communities of the intangible cultural heritage;

Convinced that damage to cultural property belonging to any people whatsoever constitutes damage to the cultural heritage of humanity, since each people makes its contribution to world culture, as mentioned in the Hague Convention for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict, of which we celebrate the 60th anniversary this year;

Recalling that cultural heritage in all its forms is a fundamental component of the cultural identity of communities, groups and individuals;

Considering that culture as such plays a fundamental role in the development of all societies, both from an economic point of view, because culture is a source of employment, income and a way to fight against poverty but also from a social point of view, because culture is a vector of cohesion, dignity and confidence in the future;

Welcoming the efforts of UNESCO to safeguard and rehabilitate destroyed and threatened cultural heritage worldwide, as well as initiatives of the Director-General to mobilize the world public opinion and policy makers around the culture;

Encouraging the Organization to continue its efforts to ensure that the importance of culture in policies of development and peace be better known, especially in the context of the elaboration of the United Nations post-2015 development agenda;

Adopt and proclaim this Appeal:

Culture is the essence of humanity, it carries the values ​​and identities of peoples;

We refuse that it is ignored or neglected, as is still too often the case in public policies for development in times of peace and during emergency actions in times of conflicts, where it is considered sometimes as a luxury;

Faced with the violence of current conflicts, we refuse the false rhetoric according to which in an emergency one must choose between the protection of human life and the protection of heritage, because the two are inseparable and protection of heritage in the same way as the protection of schools and hospitals, is a part of the categorical imperatives of international solidarity;

We affirm that the current forms of conflict show that culture is at the heart of reconciliation, dialogue and rapprochement. The protection of culture, and therefore the protection of people’s identity, is at the heart of any sustainable effort to build peace;

We affirm a fundamental link between culture, protection of cultural heritage in all its forms – tangible and intangible – as well as education for citizenship in a globalized world, in multicultural societies where the understanding of the diversity of cultures is more than ever an essential condition of the social cohesion; where the transmission and understanding of cultural heritage are essential elements for citizens in the 21st century;

We appeal to the Member States of UNESCO to redouble their efforts and make all necessary arrangement so culture is protected during times of peace and in times of conflict, and to see in it a privileged mean to understand the current issues of sustainable development, dialogue among cultures and religions as well as peace-building;

We appeal that the Post-2015 international development agenda clearly incorporates the role of culture and of cultural diversity as accelerators and facilitators of sustainable development, fully recognizing culture as our common source of creativity, innovation and renewal, whereby humanity is constantly reinventing, develop and build a better future.

Source: unesco.org

sm_unesco1
sm-unesco2

Csodálatos zene csak tiszta forrásból

A Szent László Napok csütörtöki hivatalos megnyitórendezvényén a váradi színházban fellépett a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, valamint Sebestyén Márta és zenekara. Az UNESCO-díjas népdalénekes az Üdvözlégy, Szent László király! című műsorát hozta el városunkba.

sztlaszlo2

A rendezvénysorozatot megnyitóbeszédek felvezetése, illetve feloldásaképpen a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus teremtett az ünnephez méltó, emelkedett hangulatot. Szabó Soma karnagy vezetésével többek között Kodály-feldolgozásokat, tréfás gyermekjátékokat adtak elő.

A muzsika kapocs

A kissé hosszúra nyúlt hivatalos protokollrész után kezdődött Sebestyén Mártának és zenésztársainak a koncertje. A Kossuth-, Liszt Ferenc- és UNESCO-díjas népdalénekes az Üdvözlégy, Szent László király! című műsorát hozta el Váradra, amelyben zenésztársai Andrejszki Judit régizenei előadóművész, valamint Havasréti Pál (tekerőlant, bőgő) és Caius Hera (lant, teorba, barokk gitár) voltak. A zenei folyamatot a régizene és a népzene hullámzása vitte előre, minden zenei blokkban mintegy párbeszédet folytatott Andrejszki Judit és Caius Hera régizenei kettőse és a Sebestyén Márta, valamint Havasréti Pál alkotta népzenei szekció. Ahogy azt maga Sebestyén Márta megfogalmazta a műsor egyik átkötő szövegében, a zenében nem szükséges közös emberi nyelvet beszélni, hiszen a muzsika önmagában is elegendő kapocs az emberek között, csak az a fontos, hogy találják meg a szép, tiszta hangot. A csütörtök esti fellépés is igazolta ezt a megállapítást, hiszen a művészek ámulatba ejtő tisztasággal szólaltatták meg a kompozíciókat, ismét értelmet adva a manapság már-már feledésre ítélt harmónia fogalmának. A művészek kimagasló zenei tudását sokoldalúságuk is bizonyította: Andrejszki Judit alkalomadtán egyszerre dobolt, csembalózott és énekelt, és Sebestyén Márta is többször a nyakába akasztotta a dobot, vagy éppen furulyázott, amikor egy-egy dal hangszerelése ezt előírta.

Művész a békéért

A koncert másik nagy erénye magának az összeállításnak a változatossága volt: felsorolni is szinte lehetetlen, mennyiféle zenei korszakból, mennyiféle stílusú, típusú kompozíciót szólaltattak meg a művészek abban a közel két órában, ami sokkal gyorsabban elrepült, mint az azt megelőző, beszédekkel telezsúfolt másfél órás felvezető. A teljesség igénye nélkül: hallhatott a közönség bizánci liturgikus éneket, ibériai Szent Erzsébet kultikus éneket, Szent Lászlót dicsőítő éneket, görög népéneket, részletet a Carmina Buranából, pünkösdi és húsvéti zenei összeállítást stb., stb. És mindehhez hozzáadódik Sebestyén Márta közvetlen személyisége, humora, békét árasztó színpadi jelenléte. Koncert közben arra gondoltam, hogy nem véletlenül kapta meg Sebestyén Márta az UNESCO Művész a békéért nevű díját, hiszen az ő előadását hallgatva, legalább a koncert ideje alatt valóban jobbá válik az ember.

Forrás: Erdély Online, írta: Pap István

„Megható, és lelki élmény itt lenni Szent László városában”

sztlaszlo2014A nagyváradi Szent László Napok hivatalos megnyitórendezvényén lépett fel a nagyváradi színházban Sebestyén Márta UNESCO-díjas nemzetközi hírű népdalénekesnő. Interjúnk a nagy sikerű koncert után készült a művésznővel.

– Miért jó Szent Lászlóról énekelni Nagyváradon?

– Először is nagyon megható és lelki élmény itt lenni Szent László városában. Először fordul elő velem, hogy egy ilyen alkalomból énekelhetek itt, felemelő élmény nekem Váradon lenni. Amúgy rengeteg barát, ismerős van itt, de sajnos ez egy átmenőpont, mert az ember rohan tovább, ide megy, oda megy, pedig annyi mindenkit kéne hogy meglátogasson. Anyai felmenőim egy része egyébként kötődik Váradhoz. Református lelkész családról van szó, ezt én is nemrég tudtam meg.

– Milyennek találta a fogadtatást a mai estén?

– Először nem láttuk a félhomályban, hogy hányan vannak. Attól féltem, hogy az első rész után, ami azért valljuk be, hosszú volt – sok volt a beszéd, és olyankor a közönség megszökik, mert egy idő után fizikailag nem bírja az ülést –, de amikor kigyúlt a fény, és láttam, hogy fönn a kakasülőn is, és minden kicsi szegelletben ülnek, figyelnek, és árad felénk egy óriási mennyiségű szeretet-energia, hát azt szégyelltem volna, ha nem állunk helyt. Nagyon boldog vagyok, köszönjük a váradiaknak.

– Gondolt-e valaha is arra, amikor a zenei pálya felé fordult, hogy ekkora sikereket fog aratni ezzel a zenei stílussal?

– Én olyannyira nem gondoltam semmire, hogy még ma sem tudnék válaszolni, ha valaki megkérdezné, hogy ’na, fiam, mi leszel, ha nagy leszel?’ Én ezt nem választottam, nem építgettem tudatosan, hogy én, kérem előadóművész leszek. Ez talán már magzatkoromban eldőlt, mert édesanyám még zeneakadémista volt, népzene szakos hallgatója volt Kodály Zoltánnak, amikor én születtem, és én valószínűleg olyan mennyiségű zenei és szeretetélményt kaphattam, hogy az nem maradt nyomtalan. Azt mondják a családtagjaim, hogy én előbb énekeltem, mint beszéltem. Ez az én kommunikációs nyelvem, én ezen értek, ezen beszélek, ez annyira magától értetődő volt, mint a kismadárnak az, hogy repül. Ez nem egy foglalkozás számomra, ez az én életem, enélkül nem is én volnék.

– Hogy látja, Szent László mennyire van benne a mai ember tudatában?

– Ez inkább műveltség kérdése. Régen is voltak, meg most is vannak műveltebb emberek, akiknek fontos, hogy megismerjék a múltat, megismerjék azokat a nagy elődöket, akiket igazából nem szoborként kell csodálni, hanem meg kell ismerni az ő tetteiket, az ő hús-vér figurájukat is. És ezekben az alakokban lehet találni kapaszkodót, hogy én hogy oldjak meg a saját életemben adott esetben egy problémát, ami köszönőviszonyban sincs azokkal a hatalmas problémákkal, amelyeket ők annak idején megoldottak. Szent László elképesztően regényes életű hős volt, egy filmre való figura, daliás, nagyon szép, nagyon bátor és tiszta szívű ember volt, igazából romantikus lányoknak való karakter is.

– Tehát Szent László lehet még példakép?

– Én remélem, bár sokan egyáltalán nem ismerik ezeket a figurákat. Nagyon rossz véleményem van egyébként a történelemoktatásról, mert nem élményszerűen oktatják, kivéve azokat a tiszteletre méltó tanárokat, akik a saját sziporkázó lényükön át tudják eljuttatni ennek az érzékeny korosztálynak a történelmet úgy, hogy felkeltse az érdeklődésüket. Nem biztos, hogy a popvilágból meg az akció- és kalandfilmekből kell venni a hősöket, de hát csak ezt látják a tévében, ezért csak onnan merítenek. Azt hiszem, Szent Lászlónál jobb akció- és kalandhőst – ezt most jó értelemben mondom – nehéz találni, elég, ha valaki megnézi a legendájáról fennmaradó freskókat, hogy mi mindent vitt véghez. Legalább hároméletnyi volt, amit ő élt és tett, úgyhogy én nagyon köszönöm, hogy meghívtak ide, és remélem, hogy ezt a Szent László-élményt meg tudjuk ismételni, én boldogan jövök, hogyha hívnak.

Forrás: Erdély Online, írta: Pap István