Halmos Béla emléknap

Halmos2016Idén június 4-én ünnepelné 70. születésnapját Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása. Sok évtizedes aktív tevékenysége során fáradhatatlanul a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért dolgozott, 2013 nyarán bekövetkezett váratlan halála pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Ebből az alkalomból a Hagyományok Házában – melynek maga Halmos Béla is éveken át munkatársa volt – június 4-én egész napos programsorozattal kívánunk emlékezni a kiváló muzsikusra, folklórgyűjtőre, oktatóra és szervezőre. Napközben széki népzenei mesterkurzust vezet ifj. Csoóri Sándor, a széki dalokat Fábián Éva tanítja. 13 órakor koszorút helyezünk el a Forint utcai házánál. A délután folyamán az érdeklődők előadásokat hallhatnak Halmos Béla feldolgozott hagyatékáról, gyűjtőútjairól, mezőségi táncokat tanulhatnak Varga Zoltán és Lőrincz Bea vezetésével. 18 órakor egy ünnepi koncert keretében felhangzik Halmos Béla 1995-ben megjelent Az a szép piros hajnal című lemeze. Az erdélyi tradicionális népzenei koncerten az album egykori közreműködői – Sebestyén Márta, Juhász Zoltán, ifj. Csoóri Sándor, Fekete Antal, Kelemen László, Éri Péter és Havasréti Pál – mellett olyan prímások veszik át Halmos Béla szerepét, mint Ökrös Csaba, Papp István Gázsa vagy Porteleki László. A programsorozat a Bem rakparton a Budavári Művelődési Házban lévő Sebő klubban folytatódik, ahol a Népzene Tanszék koncertjével és éjszakába nyúló táncházzal zárul a megemlékezés.
hbnap

Székfoglaló, Beregszász

A vonatkozó részlet 26:36-tól látható

“…A részben már felújított művelődési házban Szalipszki Endre főkonzul közreműködésével elsőként Sebestyén Márta, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész, illetve a Hunyadi Véndiák Kórus adott koncertet. Egyfajta székfoglaló volt ez, hiszen a vendégek a gyakorlatilag új székekben foglalhattak helyet, és nézhették végig a nívós előadást – olvasható Babják Zoltán, Beregszász polgármesterének közösségi oldalán.

A polgármestert büszkeséggel tölti el, hogy a város fejlesztése érdekében sokkal többet tudnak elérni, mint amennyire a költségvetésből lehetőség lett volna. Példa erre a művelődési ház programja, ami a múlt évtől egy kicsit hangulatosabbá tudott válni. Természetesen nem állnak le a fejlesztéssel, a székcsere csak a kezdet. Legközelebb a balkonrészen szeretnénk kicserélni az ülő eszközöket, új hang- és fénytechnikát, új függönyöket stb. szeretnénk. Örömteli, hogy kis lépésekkel meg tudják változtatni Beregszász hangulatát.

A koncerten a kórus repertoárjából és népzenei darabokból hallhattak szebbnél szebb műveket. A több, mint egy órán át tartó esten az 1848-as forradalom és szabadságharc alkalmából Rákóczi-nóták, népzenei összeállítások, imák csendültek fel.

A Hunyadi Véndiák Kórus tagjai Kárpátaljára készülve saját soraikban gyűjtést rendeztek, és adománnyal érkeztek. Azt a döntést hozták, hogy az összegyűlt pénzt a KRE krízisközpontjának adományozzák. Az adományt Sebestyénné Farkas Ilona adta át Nagy Bélának, a Diakóniai Osztály igazgatójának…”

Az éneklés egy natúr gyógymód

Összetéveszthetetlen, emblematikus hang. Népdalok és más zenei kalandozások. Utolérte a világsiker is, ám magát lúzernek tartja. Sebestyén Márta ad koncertet Balatonfüreden.

sebestyen_marta_koncert_skanzen_5- Reformkori koncertet adunk a városban, a 19. század elejétől az 1848-as időszakig haladunk a műsorban. Ez az egyik legfontosabb korszaka Magyarországnak, kivirágzott a kultúra, öntudatra ébredt a nemzet, a német nyelvhasználatról áttértünk a magyarra, izgalmas, ahogy mindez alakult, ahogy a folklór megelevenedett. Az akkori polgári szalonok illetve a népnek a zenéjéből válogatunk, lehetőség szerint úgy, hogy a közönség is érezze a zenei építkezés folyamatát. Népzenészek kísérnek majd, cimbalommal és vonósokkal, csembaló is lesz, – ennek van egy olyan elevensége, frissességre, ereje és színe, amit csak a népzenészek tudnak megidézni. Énekeljek akár az 1830-as évekből származó pesti verbunkot, vagy éppen úri társaságok dalait, ezek most is élnek, élményszerű zenét ígérhetek.

Az éneklésről…

- Akinek nem zeng a lelkében a zene, az bajban van. Az éneklés lelki szükséglet, a nehéz élet szebb lesz tőle, nem véletlen, hogy a falvak népét a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az éneklés. Aztán persze voltak, akik kiragyogtak a közösségből az énekhangjuk miatt, de valójában az éneklés egy közösségi élmény. Én örömömben és bánatomban is dalra fakadok, az éneklés egy natúr, természetes gyógymód, megkönnyebbül tőle a lélek. Egyszer összeszámolták, 27 nyelven énekeltem eddig, de nem tudom mekkora a repertoárom, mindig újat és újat tanulok. Minden dalra emlékszem, megmaradnak bennem, mert a nyelv is zene számomra, így a szavakat zeneként rögzíti az agyam.

A más-más zenei közegben, műfajokban vállalt szerepről…

- Voltak és vannak nagy zenei kirándulásaim. Kiskorom óta nagyon sokféle zenét hallgatok, sokfélét ki is próbáltam, és nagyon örülök, ha a legkülönbözőbb, akár a leghajmeresztőbb dolgokban is részt vehetek. De ez nálam szinte soha sem tudatos döntés, egyszerűen csak vannak olyan élmények, amire rezdül az ember lelke. Vannak pillanatok, amikor megszólítva érzem magam, adódik egy helyzet, ami bennem is előhív valamit. Ez egy párbeszéd. Az éneklés nekem a kommunikációs nyelvem, sokféle emberrel tudok beszélgetni a barokk hangszerestől a jazz zenészig. Nincsenek határok, ez a fantasztikus benne, nyilván kell hozzá egyfajta kultúra és zenei szókincs, de közösen zenélni lélekemelő. Nem mindenki alkalmas erre egyébként, én a hétköznapi életben is kommunikatív lény vagyok, szeretek beszélgetni, lehet, ezért megy könnyen a zenei kalandozás is. Sokszor fordul elő velem, hogy pusztán a zene által közel tudok kerülni emberekhez.

Az átütő ismertséget hozó Deep Forest kalandról…

- Ebbe is belecsöppentem, ez nem egy elhatározás volt, ahogy az Angol beteg film betét dala sem. Igazi lúzer alkat vagyok, nem tudok élni a nyilvánvaló lehetőségekkel sem, zenei karriert aztán meg végképp nem tudok építeni. Azt éneklem el, amiről azt érzem, hogy muszáj, olyan mélyen bennem van. Egyébként pont húsz éve, hogy a Marta’s song kering a világban. A napokban írt a Facebookon egy magyar karmester nekem, hogy itt ül egy francia repülőtéren és az én hangomat hallja a hangszórókból. Nyilván a Márta song szólt. Öt földrészen kapták fel rá a fejüket, sokan akkor hallottak először ilyen hangot és ilyen dallamot, de vannak olyanok is, akik csak egy laza popzenének tartják. Végül is örülök, hogy ez így alakult, de nem vált életcélommá, hogy ezt az ismertséget kihasználva kitaláljak magamnak egy sikeres műfajt. Én csak énekelni szeretnék.

Balatonfüredről…

- Sajnos a rokonságomban senkinek nem volt balatoni nyaralója, így csak kevésszer jutottam el a tóhoz. Füreden édesanyámnak él egy kedves barátnője, őt néhányszor meglátogattuk. Csak ámulok a sétányon, milyen szép lett a város, különleges élmény lehet itt lakni. Néhány éve koncerteztem itt, szabadtéren, most nagyon örülök, hogy egy intimebb térben lépünk fel, ez lehetőséget ad a finomabb éneklésre. Egyszer voltam az Anna-bálon is, igaz, mint zsűri tag, nem nekem való ez a szerep. Szeretnék pár nyugodt napot eltölteni majd a városban, végig járni az utcákat, mert különleges hangulatuk van.

Forrás: balatonfured.hu

A fényes nap immár elnyugodott

Egyszer valaki összeszámolta, hogy eddig 27 nyelven énekelt. Még szanszkritul is. Sebestyén Márta a Művész a békéért UNESCO-díj egyedüli magyar tulajdonosa, világokat köt össze dalaival. Igazi kulturális követe hazánknak. Nagyon szórakoztatóan mesél, remek humora van. Gyerekkorától kilógott a sorból, mást akart, mást szeretett. Mindig van a táskájában egy furulya.

ridikul

RIDIKÜL MAGAZIN A Radnóti Gimnáziumba időnként népviseletben jártál, kezedben kis kosárkával. Te voltál az egyetlen, akit ez a világ érdekelt, vagy akadtak mások is?

SEBESTYÉN MÁRTA Az osztályból többen jártunk a Bartók Együttesbe és a Kassák Klubba, táncházba. Sebő Ferenc és Halmos Béla atyai jó barátok voltak, később a kollégáim is lettek, csak az, amit tőlük megtanulhattam és elleshettem, már fölért egy egyetemmel.

Az iskolában futóbolondnak néztek, órák alatt kaptam kis cetliket, hogy „Hajrá, Sebestyén, vissza Erdélyt!” Nyilván fura volt, amikor a Thököly úton végigkocogott egy kislány rékliben, befont hajjal, és kiskosárban vitte a tankönyveit.

(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2016. évfolyama 11. számának 46. oldalán!)

Forrás: ridikulmagazin.hu