Sebestyén Márta a Család-barátban

Sebestyén Márta 2014. november 28-án a Család-barát című műsor vendége és társ-műsorvezetője volt. (A videó indításához kattintson ide vagy a képre alább – ez a link a Magyar Televízió videótárába kalauzol. A lejátszáshoz nyomja meg a lejátszó gombot a felnyíló ablakban; a videó indulásáig néhány másodpercet várni kell.)

csaladbarat

Forrás: mediaklikk.hu

A csángó összetartozás ünnepe

XI. Szeret menti népdalvetélkedő, Kostelek

Moldvában, a Gyimesekben és mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, legalább négy feltétele van a közösségi létnek, összetartozásnak: magyar nyelvű iskolák és olyan tanítók, akik fenntartják a hagyományokat, szellemi értékeinket; támogatók, akik a jó ügyek mellé állnak; hitünk megőrzése és minél több gyermek születése – többek között erre figyelmeztetett Salamon József gyimesbükki plébános, aki szombaton a Bákó megyei Kosteleken mondott áldást a XI. Szeret menti népdalvetélkedő résztvevőire.

kostelek_helyi

A Romániai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége (RMPSZ) gondozásában működő moldvai magyar oktatási program ez évi utolsó kiemelkedő eseményének Vaszi Levente kosteleki tanító, a Fölszállott a páva tehetségkutató vetélkedő idei közönségdíjasa volt a házigazdája, a zsűri elnökletét pedig Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész vállalta, aki maga is sokat tanult a gyimesi és moldvai csángó énekesektől.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke a megnyitón hangsúlyozta: „Régi törekvés, hogy megvalósuljon az a komplex oktató-nevelő munka, ahol jelen van az esztétikai nevelés mellett az értelmi, érzelmi, erkölcsi és a környezeti nevelés is. Tőlünk függ, hogy rászánjuk-e az időnket az érték felismerésére, megteremtésére, mentésére.”

A népdalvetélkedőt éppen a magyar szórvány napján, november 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésnapján tartották, erre köszöntőjében Bán Zsófia, Ma­gyar­ország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja is emlékeztetett: „Ma van a magyar szórvány napja, és ezen a napon együtt lenni különösen nagy jelentőségű. Köz­tudott, hogy a moldvai csángók korántsem alkotnak egységes népcsoportot, falvaik földrajzilag elszórtan helyezkednek el, ezért a közös nyelv, a vallás, a kultúra gyakorlása, megélése különösen fontos, hiszen a szórványban élőknek is joguk van arra, hogy anyanyelvükön beszéljenek, saját kultúrájukat, identitásukat szabadon éljék meg. Ezen jogaik gyakorlásától, hagyományaik ápolásától egyetlen közösség sem fosztható meg. Magyarország a szórványban élő magyarság jogainak érvényesítéséhez minden tőle telhető segítséget megad.”

A népdalversenyre mind a huszonkilenc moldvai magyar oktatási helyszínről érkeztek diákok, akiket három korosztályban – elemi, gimnáziumi és középiskolai kategóriában – értékelt a Hamar Dániel, a Mu­zsikás együttes Kossuth-díjas népzenésze, Sebestyén Márta és Varga Zsuzsa néptáncoktató által vezetett három-három tagú zsű­ri. A legkisebbeknél a kosteleki Vrencean Anita nyerte az első díjat, kategórián kívül a különösen tehetséges ötéves magyarfalusi Taláz Teodor különdíjat kapott, az V–VIII. osztályosok közül a pusztinai Mátyás Karina bizonyult a legjobbnak, a középiskolás kategóriában a zsűri három első díjat osztott ki, amelyet Tamás Paulina (Dumb­ravény), Kosferenc Júlia (Csík­szereda) és Csorba Madalina (Lészped) érdemelt ki. Különdíjakat ítéltek oda a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület jelen lévő tagjai, valamint Böjte Csaba atya gondozottjai a csíksomlyói Szent István Gyer­mekott­honból. A díjkiosztó gálán felléptek az első díjas diákok, valamint Se­bestyén Márta, Nyisztor Ilona és Petrás Mária, akik a legautentikusabb közvetítői a csángó népdalnak, a kosteleki gyermekek pedig lakodalmast mutattak be Vaszi Leven­te irányításával és gardonyos kíséretével.

Kostelek végképp felkerült a térképre – mondta Sebestyén Márta, és igazolja ezt, hogy sokan ellátogattak szombaton a Hargita és Bákó megye határán húzódó havasi településre, és miként lapunk is, viszik a hírt: ez a kis magyar közösség élni, megmaradni akar akkor is, ha nincs anyanyelvű iskolája, nem miséznek magyarul a templomában.

Forrás: erdely.ma, Írta: Fekete Réka (Háromszék), Fotó: Ferencz Csaba

23. Semmelweis Symposium

A 23. Semmelweis Symposium zenével és diaporámával indult.

A 23. Semmelweis Symposiumra – amelynek szervezési jogát idén a Pulmonológiai Klinika nyerte el – 240 regisztrált résztvevő érkezett. A 2014. november 6 – 8. között, a Hotel Mercure Buda Mátyás-termében megrendezett nemzetközi konferencia az aktuális pulmonológiai trendeket – a légúti betegségektől a tüdőtranszplantációig – választotta témájául.

Az ünnepélyes megnyitó részeként Sebestyén Márta Grammy-, Oscar- és Kossuth-díjas népdalénekes előadását hallgathatták a résztvevők, akit Szabó Zoltán népzenész dudán és furulyán kísért, miközben az óriási kivetítőkön – a zene hangulatával és ritmusával harmonizálva – Eifert János diaporámája „futott”.

konf2014

November a tudomány hónapja, a Semmelweis Symposium pedig hagyományosan az egyik nyitóeseménye az ehhez kapcsolódó programsorozatnak – emlékeztetett Dr. Szél Ágoston rektor a megnyitón mondott köszöntő beszédében. Kitért arra is, hogy a szimpózium – mely a Semmelweis Egyetem legmagasabb presztízsű konferenciája – mindig közel esik az orvoskar megalapításának születésnapjához, vagyis november 7-éhez. A rektor kiemelte, a pulmonológia különösen fontos terület a Semmelweis Egyetem számára, hiszen a közelmúltban született döntés arról, hogy az egyetem, az Országos Onkológiai Intézettel közösen, elindíthatja majd Magyarországon is a tüdőtranszplantációs programot. (A magyar betegek tüdőátültetését jelenleg Bécsben végzik.)

Forrás: Facebook, Írta: Dobozi Pálma (Semmelweis Hírek), kivonat

10-es lista a legismertebb magyarokról

A hvg.hu által közzétett írás szerint a bűvös kocka feltalálója, az egyetlen Oscar-díjas filmrendezőnk és az egyetlen Nobel-díjas írónk vezeti a legismertebb magyarokat tartalmazó listát, mellettük az On the Spot készítői (Cseke Eszer – S. Takács András), Tarr Béla, Fischer Iván, Nádas Péter, Sebestyén Márta, Árvai Péter, Máté Bence, és Somlai-Fischer Ádám is bekerült a TOP-10 közé. (A lista megosztott helyezéseket is tartalmaz.)

DSC_2041

A kutatást a Bridge Budapest nonprofit egyesület indította, hogy bizonyítsa: tudással és teljesítménnyel Magyarországról indulva is lehet világsikert elérni – legyen az művészeti tevékenység vagy akár globális vállalkozás. A 2014 nyarán lefolyt egyedülálló nemzetközi kitekintésben a világ vezető médiumait és újságíróit 12 országból – többek között az Egyesült Államokból, Németországból, Ausztráliából, Bulgáriából és Törökországból – egy közel 50 személyt tartalmazó listára szavazhattak és választották ki az általuk legbefolyásosabbnak tartott 10 magyar sikertörténetet, ami hatással volt a világra.

A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható.