Régi cimborák

Az alábbi írás É. Szabó Márta blogján jelent meg; fotó: Érdi Harmos Réka

cimborak

Tegnap sajnáltam, hogy már nincs közöm a közszolgálati televízióhoz, mert megbocsáthatatlan bűnnek érzem, hogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ezt az esti programot rögzíteni kellene legalább hat kamerával, mert ez egy főműsoridős karácsonyi program lett volna, s nem lenne szükség évszázados műsorokkal ‘letudni’ ismét a karácsonyt, mint már annyi éve a televízió szétzüllesztése óta! Olyan élményben volt részük mindazoknak, akik zsúfolásig megtöltötték a Zeneakadémia nagytermét, amit soha nem fognak, nem fogunk elfelejteni! Márta barátném, leghűségesebb CIMBORÁIM egyike, olyan műsort szerkesztett, s olyan elegánsan vezette a műsort, ahogyan azt tanítani kellene! Az, hogy gyönyörűen énekel, azt rég tudjuk, kislány kora óta elvarázsol bennünket, bármikor, bárhol lép színpadra. De hogy egy ilyen karácsonyi műsort találjon ki, soha nem hallott dalokat előbányászva, fantasztikus zenészekkel együtt muzsikálva, ez példaértékű, és szerintem a Zeneakadémia életében is kimagasló esemény, amire tényleg szavakat nem találok! Ennél szebb karácsonyi ajándékot nem kaphattak tőle rajongói, akik meg is hálálták zúgó, befejezni nem akaró vastapsukkal. És volt az estének számtalan gyönyörű pillanata, szinte nem is tudom, melyiket soroljam, amikor felállította a nézőtéren ülő Tolcsvay László zeneszerzőt, akinek a miséjéből énekelt, hogy őt is megtapsolják, vagy amikor bejelentette, hogy mit érez amikor ezen a színpadon énekel, mert már csesemőkorában többször pólyában a ruhatárban várta meg karvezető édesanyját, hogy befejezze vezénylését a színpadon. Összeszorult a szívem, amikor felhívta a színpadra a Hunyadi Véndiák Kórust, majd Sebestyénné Farkas Ilonát, aki a kórusirodalom legszebb karácsonyi darabjaiból vezényelt. Nem hiszem, hogy szebb születésnapi ajándékot kaphat egy édesanya, aki napok múlva lesz 80 éves. Hát erről maradt le a Magyar Televízió nézőinek sokasága, akik karács:onykor őt is nézhették, hallgathatták volna. Kár, hogy pont ilyesmire nincs pénz, pedig ez lenne az igazi Szeretlek Magyarország!

A koncertről:
Zeneakadémiától a Zeneakadémiáig
Sebestyén Mártát aligha kell bemutatni a közönségnek, azt azonban talán kevesen tudják róla, hogy milyen erős szálakkal kötődik a Zeneakadémiához. Kodály mondta egy alkalommal, hogy a zenetanulást kilenc hónappal a születés előtt kell elkezdeni, s ha van művész, akinél ez maximálisan megvalósult, az éppen Sebestyén Márta volt: már magzatként a Zeneakadémiára járt, több ízben is a ruhatárban várta pólyás csecsemőként, hogy karvezető édesanyja befejezze a Nagyteremben a vezénylést, s kisebb és nagyobb lány korából is számos emlék fűzi az épülethez és az intézményhez. Nagytermi koncertje tehát egyszerre lesz visszatérés és összegzés, amennyiben a pályáját meghatározó három zenei kultúra, a népzene, a régizene és a kórusirodalom fog szerves egységet alkotni ezen az esten. Mert a népzene a zenei múltba vezet egyfelől, s a nagyszerű 20. századi magyar kórusrepertoár felé másfelől, miközben önmagában is a legmagasabb rendű művészet képviselője. Mindebben pedig nemcsak az édesanyja vezette Hunyadi Véndiák Kórus és a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar lesz Sebestyén Márta segítségére, hanem a legkiválóbb klasszikus- és népzenészek válogatott társasága.

“Vigyél Haza!” falinaptár

Jótékony célú falinaptár az árva és sérült kutyák javára

A Vigyél Haza Alapítvány idei falinaptárán a korábbi években készült, legnépszerűbb fotók találhatók. A képeken látható, művész barátokkal szereplő kutyák korábban az Illatos úton várták reménykedve gazdájukat. Mára már valamennyien végleges otthonra leltek. Az alapítvány az elkészült képekkel azt kívánta illusztrálni, hogy valamennyien szépek, hűségesek és szerethetőek.

vigyelhazaSM

A kezdeményezés célja, hogy a felvételekkel kedvet csináljanak az önhibájukon kívül gazdátlan állatok örökbe fogadáshoz. Ha pedig kedvet és erőt érez hozzá, segítse lehetőségei szerint önkéntes munkájukat!

Az akcióról és a vásárlás feltételeiről bővebben itt (klikk)!

Sebestyén Márta a Család-barátban

Sebestyén Márta 2014. november 28-án a Család-barát című műsor vendége és társ-műsorvezetője volt. (A videó indításához kattintson ide vagy a képre alább – ez a link a Magyar Televízió videótárába kalauzol. A lejátszáshoz nyomja meg a lejátszó gombot a felnyíló ablakban; a videó indulásáig néhány másodpercet várni kell.)

csaladbarat

Forrás: mediaklikk.hu

A csángó összetartozás ünnepe

XI. Szeret menti népdalvetélkedő, Kostelek

Moldvában, a Gyimesekben és mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, legalább négy feltétele van a közösségi létnek, összetartozásnak: magyar nyelvű iskolák és olyan tanítók, akik fenntartják a hagyományokat, szellemi értékeinket; támogatók, akik a jó ügyek mellé állnak; hitünk megőrzése és minél több gyermek születése – többek között erre figyelmeztetett Salamon József gyimesbükki plébános, aki szombaton a Bákó megyei Kosteleken mondott áldást a XI. Szeret menti népdalvetélkedő résztvevőire.

kostelek_helyi

A Romániai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége (RMPSZ) gondozásában működő moldvai magyar oktatási program ez évi utolsó kiemelkedő eseményének Vaszi Levente kosteleki tanító, a Fölszállott a páva tehetségkutató vetélkedő idei közönségdíjasa volt a házigazdája, a zsűri elnökletét pedig Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész vállalta, aki maga is sokat tanult a gyimesi és moldvai csángó énekesektől.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke a megnyitón hangsúlyozta: „Régi törekvés, hogy megvalósuljon az a komplex oktató-nevelő munka, ahol jelen van az esztétikai nevelés mellett az értelmi, érzelmi, erkölcsi és a környezeti nevelés is. Tőlünk függ, hogy rászánjuk-e az időnket az érték felismerésére, megteremtésére, mentésére.”

A népdalvetélkedőt éppen a magyar szórvány napján, november 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésnapján tartották, erre köszöntőjében Bán Zsófia, Ma­gyar­ország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja is emlékeztetett: „Ma van a magyar szórvány napja, és ezen a napon együtt lenni különösen nagy jelentőségű. Köz­tudott, hogy a moldvai csángók korántsem alkotnak egységes népcsoportot, falvaik földrajzilag elszórtan helyezkednek el, ezért a közös nyelv, a vallás, a kultúra gyakorlása, megélése különösen fontos, hiszen a szórványban élőknek is joguk van arra, hogy anyanyelvükön beszéljenek, saját kultúrájukat, identitásukat szabadon éljék meg. Ezen jogaik gyakorlásától, hagyományaik ápolásától egyetlen közösség sem fosztható meg. Magyarország a szórványban élő magyarság jogainak érvényesítéséhez minden tőle telhető segítséget megad.”

A népdalversenyre mind a huszonkilenc moldvai magyar oktatási helyszínről érkeztek diákok, akiket három korosztályban – elemi, gimnáziumi és középiskolai kategóriában – értékelt a Hamar Dániel, a Mu­zsikás együttes Kossuth-díjas népzenésze, Sebestyén Márta és Varga Zsuzsa néptáncoktató által vezetett három-három tagú zsű­ri. A legkisebbeknél a kosteleki Vrencean Anita nyerte az első díjat, kategórián kívül a különösen tehetséges ötéves magyarfalusi Taláz Teodor különdíjat kapott, az V–VIII. osztályosok közül a pusztinai Mátyás Karina bizonyult a legjobbnak, a középiskolás kategóriában a zsűri három első díjat osztott ki, amelyet Tamás Paulina (Dumb­ravény), Kosferenc Júlia (Csík­szereda) és Csorba Madalina (Lészped) érdemelt ki. Különdíjakat ítéltek oda a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület jelen lévő tagjai, valamint Böjte Csaba atya gondozottjai a csíksomlyói Szent István Gyer­mekott­honból. A díjkiosztó gálán felléptek az első díjas diákok, valamint Se­bestyén Márta, Nyisztor Ilona és Petrás Mária, akik a legautentikusabb közvetítői a csángó népdalnak, a kosteleki gyermekek pedig lakodalmast mutattak be Vaszi Leven­te irányításával és gardonyos kíséretével.

Kostelek végképp felkerült a térképre – mondta Sebestyén Márta, és igazolja ezt, hogy sokan ellátogattak szombaton a Hargita és Bákó megye határán húzódó havasi településre, és miként lapunk is, viszik a hírt: ez a kis magyar közösség élni, megmaradni akar akkor is, ha nincs anyanyelvű iskolája, nem miséznek magyarul a templomában.

Forrás: erdely.ma, Írta: Fekete Réka (Háromszék), Fotó: Ferencz Csaba