Teremnévadó Ünnepség

Teremnévadó ünnepség Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző emlékére

Ünnepi köszöntőt mond Dávid Zoltán polgármester, megemlékező beszédet mond Mosolygó Miklós karnagy. Fővédnök Mádl Dalma. Közreműködnek Sebestyén Márta, Szokolay Balázs, Szokolay Ádám, Szokolay Ádám Zsolt, és az orosházi Szokolay Bálint Madrigál Kórus.

szokolay_2

SzokolaySandor

Szokolay Sándor ősei az 1760-as évektől folyamatosan Orosházán éltek. Édesapja éppen Kunágotán vállalt munkát, amikor is ott, 1931. március 30-án megszületett fia. A család hamarosan visszaköltözött Orosházára, a zeneszerző itt járt általános iskolába, gimnáziumba, majd a Békés-Tarhosi Ének és Zeneiskola növendéke lett 1947-től.

Zenei pályája töretlenül ívelt, 1957-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán, Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként.

A Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt 1961-ig. Közben már 1959-től a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanított. 1994-ben történt nyugdíjazásáig egyetemi tanár, professor emeritus volt. Négy fiú és egy leánygyermeke szintén a zenei pályát választotta. Öt szerzői lemeze jelent meg mindez idáig.

Nemzetközi elismertséget hozott operái: Vérnász (1964), Hamlet (1968), Sámson (1973), Ecce homo (1984), Csalóka Péter (1985), a Hazának szentelt áldozat (1995), Szávitri (1999).

Jelentősek az oratórikus művei, kórusművei, hangszeres szóló és kamaraművei.

A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

Elismerései: Erkel Ferenc-díj (1960., 1965.), Kossuth-díj (1966), Érdemes művész (1976), Kiváló Művész (1986), Bartók-Pásztory díj (1987), Magyar művészeti díj (1993), Magyar Örökség-díj (1997). Kimagasló kitüntetése: 2001. december 1-én megkapta a Corvin-láncot, azt a kitüntetést azon személyek kapják meg, akik a nemzet szellemi életéért, kultúrájáért sokat tettek, aki emberi és művészeti tekintélyével aktívan támogatja Magyarország nemzeti-polgári kibontakozását. 2005. augusztus 20-án megkapta a Kék Szalag kitüntetést Győr-Sopron Megyétől. 2006. november 11-én Pannonhalmán Szent Márton díjat kapott. A Pannon térség egyedülálló természeti, társadalmi-kulturális adottságainak megismertetésében kifejtett emberi teljesítmény elismeréseként.

Szokolay Sándor egész életében szorosan kapcsolódott Orosházához, ma is szellemi-lelki szülővárosának tartja Orosházát. 1977-ig, amíg szülei Solymárra el nem költöztek, addig gyakran látogatott Orosházára a rokonság, barátok meglátogatása mellett az édesapja, Szokolay Bálint által alapított és ma már a nevét viselő Madrigál Kórus hangversenyeire.

A millenniumi év megnyitására, 2000. január 3-ra Symphonia Ungarorum c. szimfóniáját Nagy Gáspár versciklusára írta, melyet az Állami Operaházban mutattak be. Orosháza Város Önkormányzata felkérésére 2000. augusztus 20-án szintén a millenniumi év tiszteletére Orosházának ajánlva írta a „Jobbítsd a nemzetöt!” c. kórusművet, melynek premier elődadása 2000. augusztus 20-án Orosházán volt.

Munkásságának elismeréseként Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az „Orosháza Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozta Szokolay Sándor részére.

Húsvét a Budai Várban

husvet2015

Az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülő két napos ünnepség hazánk legnagyobb húsvéti családi rendezvénye, amelyen a szervezők kiemelt hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására. A budai Várban megrendezésre kerülő ünnep egyben kézműves-, népművészeti- és gasztronómiai vásár, amelyet mesterségek bemutatói és valódi hungarikumok fűszereznek. A felnőtteket magyar kézműves borterasszal, hagyományos húsvéti fogásokat készítő látványkonyhákkal és egészséges étkek utcájával várják a szervezők. Húsvét hétfőn elkészül a Budavári Húsvét óriás kalácsa.

A színes forgatag egy ősi rítustánccal a vár legszebb részein átkígyózó tavaszköszöntő menettáncával és a Csillagszeműek Táncegyüttes Életfa avatásával és gólyalábasok attrakcióival veszi kezdetét. Húsvét ünnepét a Hunyadi udvar nagyszínpadán a világzene, népzene, néptánc jeles képviselői teszik teljessé és a gyerekkoncertek széles választékában a család minden tagja megtalálhatja a kedvencét.

A határon innen és túlról érkező hagyományőrző, kézműves mesterek különleges műhelybemutatókkal készülnek az ünnepre. A régi mesterséget képviselő tojáspatkolók, tojásírók és festők bemutatói mellett, a mézeskalácsból való tojáskészítés titkait és régi mesterségek számtalan fortélyát leshetik meg és akár ki is próbálhatják a látogatók.

Az egész napos programok mellett lesz regélő meselabirintus és Bóbita Kikeleti Mesekert, hagyományőrző ügyességi játékok, tojásgurítás, tojáskapkodás, húsvéti kézműves alkotóház, Mezőntúli játszóház. Újra forog a kosaras körhinta és népi játékok játszóterén kalandozhatunk a gyerkőcökkel. Az állatsimogatónál nyuszik, bárányok és húsvéti fogat várja a családokat. Az idén is mókára hívogatnak a tojásleső nyuszik, akik fészekkereső játékkal és ajándékokkal teli szakajtóval kedveskednek az apróságoknak. Az idén több játékkal és a kapuban meglepetés ajándékkal kedveskednek a felnőtt látogatóknak.

A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló patinás Budai Vár terei, tekintélyt sugárzó épületei páratlan helyszínéül szolgálnak ennek a hagyományőrző, de a mai kor ízlését és igényeit is szem előtt tartó rendezvénysorozatnak. A színes forgatag egy ősi rítustánccal a vár legszebb részein átkígyózó néptánc együttesek tavaszköszöntő menettáncával, az életfa avatásával és gólyalábasok attrakcióival veszi kezdetét. A rendezvény idei díszvendégei Székelyföld élő húsvéti táncos, zenés hagyományainak bemutatásával érkeznek a rendezvényre. A kétnapos ünnepségen lesz kézműves, népművészeti és gasztronómiai vásár mesterség bemutatókkal és valódi hungarikumokkal fűszerezve. A gyerekeket a Mese Mezei állatsimogató, a Kikeleti mesekert és a Komédiás Mező interaktív előadásai, valamint húsvéti kézműves alkotóház, hagyományőrző ügyességi játékok, tojásgurítás, tojáskapkodás és további izgalmas programok várják. Idén is lesznek tojásleső nyuszik, akik fészekkereső játékkal és ajándékokkal teli szakajtóval kedveskednek az apróságoknak. Újra forog majd a kosaras körhinta, és mókára hívogat Paprika Jancsi Csúzlizdája, vagy a Világfa regélő labirintusában is kalandozhatunk kicsinyeinkkel. A felnőttek szája ízére magyar kézműves borterasszal, hagyományos húsvéti eledeleket készítő látványkonyhákkal, valamint a testi épséget is szem előtt tartva egészséges étkek utcájával készülnek a szervezők. A színes forgatagot teljessé téve a Hunyadi udvar színpadán a világzene, népzene, néptánc, és a gyerekkoncertek széles választékában a család minden tagja megtalálja kedvencét. A színpadon többek között a népzene és a világzene olyan sztárjai lépnek fel, mint Sebestyén Márta, Szalóki Ági és Palya Bea, de különleges hungarikumnak ígérkezik a Vízbevető Húsvét Hétfői néptánc találkozó programja is. A gyerekek számára kedvenc muzsikusaik, Gryllus Vilmos és a Kolompos együttest húzzák a talp alá valót. Az autentikus népszokások bemutatása mellett Húsvét liturgiáját követve lesz Istentisztelet és hajnali áhítat. A tavalyi népszerűségen felbuzdulva, idén is hallgathatunk ünnepi, komoly zenei koncerteket. Többek között a MISZTRÁL EGYÜTTES koncertjének lehetünk fül és szemtanúi.

Forrás: port.hu,  szazadokoroksege.hu

Magyar napok Milánóban

Magyar napokon mutatkozik be a 2015-ös milánói expó beharangozójaként Magyarország szombaton és vasárnap Milánó belvárosában.

A május 1-jén kezdődő milánói világkiállítás bevezetésén a részt vevő országok nemzeti napokon mutatkozhatnak be az olasz városban. A magyar napokat szombaton és vasárnap tartják Milánó szívében, a Castello Sforzesco előtti Expo Gate épületegyüttesben – közölte az MTI-vel kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Tájékoztatása szerint az 1848-as megemlékezésen az Expo Gate-ben beszédet mond Szőcs Géza, a magyar pavilon miniszteri biztosa, előadást tart Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és fellép Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes. A két nap során táncház, dzsessz- és világzenei koncertek mellett kulináris élményekkel várják az érdeklődőket, például a Szamos Csokoládé Műhely jóvoltából.

milano

A világkiállítás témáihoz igazodva a rendezvény a kreatív újrahasznosítás jegyében telik. A magyar hétvégén a magyar pavilont építő Carpathia Kft. tájékoztatást ad a befejezéshez közeledő munkálatok menetéről.

A világkiállítások történetében az Életkert Pavilon az első olyan építmény, melynek tervezése során alapelv volt, hogy a pavilon a kiállítási időszakot követően szétszerelhető és újrahasznosítható legyen. Az acélcsavarokkal összeszerelt vázszerkezet jó példa ennek megvalósítására – áll a közleményben.

Az Expo Milano 2015 fél évének magyar programjaira kiírt közbeszerzés nyertese az EuroAtlantic Solution Kft. A pavilon a világkiállítás május 1-jei nyitó napjától várja a látogatókat.

Ha a népdal visszatér a gyökereihez

„Aki nem tud énekelni: bizony nagyon szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon, amidőn valamelyikünk hosszú és magányos útra indult, öregeink azt kérdezték: jól felöltöztél-e? Botod van-e? Hát éneket viszel-e magaddal? Vagyis védelmet a sötétség s az új veszedelmek ellen. Azt mondanám én is: ne hagyjátok cserben az Éneket!”

Sebestyén Márta nemrég egy televíziós műsorban mondta, hogy Sütő András eme gondolatait ars poeticájának vallja, amit negyven éves zenei pályafutása minden pillanatában igazolt, hisz a dalok, amelyekbe beleöltözik, nemcsak őt védelmezik, hanem mindenkit, aki hallgatja sajátosan magunkénak érzett hangját, előadásmódját. A legrangosabb magyarországi kitüntetések, díjak tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja novemberben a 11. Szeret menti népdalvetélkedő zsűrielnökeként járt Kosteleken, ahol talán egyetlen gyermek sincs, aki cserben hagyná az éneket. A vetélkedő alkalmából egykori gyimesi élményeiről kérdeztük az egyik legismertebb magyar népdalénekest, hangszeres előadóművészt.

erdelyma

A Bákó megyéhez kényszerített egykori csíki faluban – ahol minden magyar szóért megküzdenek, hisz a családon és a templomon kívül a román a hivatalos nyelv – különös jelentősége van annak, ha épp a magyar népdal okán ünnepelnek. Ez történt november 15-én, a magyar szórvány napján szervezett népdalvetélkedőn is, amelyen a kostelekiek fogadták a moldvai magyar oktatási program mind a 29 helyszínéről a csángók dalos pacsirtáit. Nem csupán azért volt a Csíki-havasokban rejtőző település a tavalyi rendezvény házigazdája, mert az említett program részeként itt is tartják a heti három magyar órát az iskolában és a délutáni foglalkozásokat a 2009-ben felépített magyar házban, a helyiek szóhasználatában a csűrben. Legalább akkora mértékben azért is, mert a kosteleki gyermekek egyik tanítója, Vaszi Levente, a Fölszállott a páva című tehetségkutató verseny 2014-es közönségdíjasa valósággal megbabonázta Sebestyén Mártát, a vetélkedő zsűrijének tagját, akit így könnyen el tudott csalogatni, hogy Budapest után Kosteleken értékelje a gyermekek énektudását. Így került Sebestyén Márta életében először Kostelekre, abba a faluba, amelynek dalait évtizedek óta fújja.

A nagymamája szokta mondani: ha nem is kifejezetten szentes énekeket énekelünk, az emberi hanggal, igenis lehet dicsérni Istent. Így fogalmazott az énekhez, énekléshez való viszonyáról Sebestyén Márta a sepsiillyefalvi vártemplomban tartott 2007-es koncert után a Háromszék című napilapnak adott interjúban. Mert tudását, tehetségét az ember Istentől kapja ajándékba, így azt megosztani igazából kötelessége is. „tulajdonképpen nem teszek mást, mint annak a belső kényszernek is eleget teszek, amely kicsi gyerekkorom óta hajt. Hiszen azt mondták a szüleim, hogy előbb énekeltem, mint beszéltem. El lehet hát képzelni, mennyire természetes ez nekem.”

Nos, ahhoz kétség sem fér, hogy az éneklés Márta létéhez tartozik, természetes a dallal való együttélése, de vajon milyen érzéseket szül benne, amikor visszahozza a dalt abba a közegbe, ahonnan évtizedekkel ezelőtt elvitte? Mindezt azután kérdeztük, hogy a kosteleki vetélkedő utáni díjkiosztó ünnepség színpadán Sebestyén Márta gyimesi dalt énekelt, furulyázott.

„Ez egy nagyon érdekes kör. Különös módon a magyarországi fiatalokat általában, de különösen a városi fiatalokat megfogta ez a még létező archaikus kultúra, míg itt sok helyen nem is tudják, mennyire értékes ez. Ehhez az is hozzájárul, hogy sokáig nem használhatták ezt a kultúrát, ezt a tudást, mert büntették, voltak, akik szégyellték a régi dolgokhoz való ragaszkodást, de a hihetetlen nagy érdeklődés láttán a saját szemükben is megnőtt ennek az értéke. És miután kezdték felvállalni, elterjedt és a kör körbeért, az archaikus kincsek visszakerültek oda, ahonnan indultak. Az egyik legszebb élményem ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Vak Zoli (a neves gyimesközéploki prímás, Antal Zoltán – szerk. megj.) felesége, Irénke néni Magyarországon volt valamilyen műtéten, azt mondta Sára Ferinek: Ferike, nekem azt a kazettát, amelyen a Mártacskának a hangja van, hozza el. Na, bevitte neki a kórházba az én kazettámat, s amikor bementem meglátogatni őt a műtét után, Irénke néni sírva rám borult, és azt mondta: Drága kicsi Mártacska, tudja meg, hogy én a maga drága kicsi hangjára gyógyultam meg. Közben arra gondoltam: hiszen én a tőle, tőlük tanult énekeket énekeltem. Én semmi mást nem tettem, mint visszaadtam, elfújtam nekik azt, ami az övék. Annyira meghatódtam ettől, hogy így értelmezte, amit visszakapott. Gyógyító erő volt a számára. Nagyon sok örömnek és lelki javulásnak lett ez a forrása, mert nagyon-nagyon fontos érzés az összetartozás, meg hogy büszkék lehetünk valamire. És ha ezt a kicsi gyermek is megtapasztalja, máshogy nő fel. Ennek tudatában büszkén hordozza, és természetesen hordozza.”

A gyimesi zenei világgal való találkozás több évtizedes múltra tekint vissza, és meghatározó a Sebestyén Márta életében. De nem mindig lehetett magyarországi rendszámú autóval csak úgy bekocsikázni a gyimesi falvakba. Vajon mi volt a művésznő első Gyimes-völgyi élménye?

„Erre a vidékre jöttem első ízben gyűjtőútra. Középlokon jártam először, Kallós Zoli bácsi ajánló soraival mentem Tankó Jánoshoz 1977-ben. Tudtuk, hogy nem tanácsos magyarországi rendszámú autóval menni, de gondoltuk, majd lesz valahogy. Elbújni azonban nem lehetett, Tankót már másnap elvitte a Szekuritáté, menekülni kellett onnan. De azon az egy estén, amikor ott voltunk, odahívott énekes asszonyokat, és én annyi mindent kaptam tőlük, hogy el sem tudom mondani. Minden szóra emlékszem, még a sóhajtásokra is, amilyen gyönyörű énekeket ott hallottam. Csodálatos és meghatározó élmény volt, ahogy minket ott fogadtak. Egy kétéves kislány énekelte nekem akkor: Kosteleki keskeny palló, ott rúgott meg a csángó ló… Megdöbbentem, hisz otthon egy kétéves gyermek jószerével még beszélni is alig tud, ez meg énekelt. Üldögélt a nagyanyja mellett, aki szövögetett és énekelgetett neki, hát ő megtanulta. Bármilyen nehéz dallamot megtanulnak, mert hihetetlen fogékonyak a gyermekek. És nem mindegy, hogy miket hallgatnak, hogyan, milyen kultúrában nőnek föl.

Mielőtt kijutottam Erdélybe, Sárosi Bálint lemezeit hallgattam, és a gyimesi furulyás játékát próbáltam utánozni. Sebő Feri hozott nekem a kolozsvári piacról egy rossz kis furulyát, drummogtam, morogtam abba, mindent csináltam, de nem tudtam rájönni, hogyan keletkezik ez a hang. A fene majd megevett. Éjjel-nappal furulyáltam, tanultam az énekeket, és a gardonyt. Olyan álomvilág volt, mondtam, na, majd ha egyszer én oda elmegyek… És bizony, 1977-ben eljutottam, majd még többször. Néhány évvel ezelőtt pedig, amikor a görög televízió készített rólam egy portréfilmet, azt mondták, három napjuk van erre a felvételre, mondjam meg, hova menjünk, és oda megyünk. Mondtam, csak ide megyünk a szomszédba, kössék fel a gatyát. És elhoztam őket Gyimesbe.”

Sebestyén Márta

Kodály-tanítvány édesanyja révén gyermekkorától a zene közelségében él. 1957-ben született Budapesten, tizenévesen már több népdalverseny díjazottja. Középiskolás korában már a csángó balladák világát is közel érezte magához, erre Sebő Ferenc (aki akkor már Halmos Bélával megalapította a Sebő Együttest) is felfigyelt, és elindította a középiskolás diákot az életét meghatározó éneklés útján. Márta 17 éves korában elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1984-ben az István, a király című rockoperában Réka szerepéért Az Év Énekesnőjének választották. Liszt Ferenc-, Grammy-, Kossuth-, Prima Primissima-díjas népdalénekes, hangszeres előadóművész, 2007-től a Magyar Kultúra Követe, 2010-ben az UNESCO a Művészek a békéért elismerésben részesítette. Négy évtizedes eddigi pályafutása alatt minden magyarországi díjat megkapott, amit művész elnyerhet. Az archaikus magyar népdal autentikus közvetítője, a különböző nyelvjárások sajátosságaival énekli az európai népek dalait, a világ minden táján meghordozta a magyar kultúra legősibb zenei elemeit. Önálló lemezein kívül közös hangzó kiadványok létrehozásában vesz részt leginkább Sebő Ferenccel, Gryllus Dániellel és Gryllus Vilmossal, a Muzsikás együttessel, Tolcsvay Lászlóval és Tolcsvay Bélával, Szörényi Leventével, a Vujicsics, a Rackajam, a Jánosi és a Kormorán együttessel. Énekelt a több Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című filmben és a Deep Forest Grammy-díjas világzene albumán is.

Forrás: erdely.ma, fotó: Ferencz Csaba

Sebestyén Márta és családja a Család-barátban

Sebestyén Márta és családja 2015. január 11-én a Család-barát című műsor vendége volt. (A videó indításához kattintson ide vagy a képre alább – ez a link a Magyar Televízió videótárába kalauzol. A lejátszás indulásához néhány másodpercet várni kell! Amennyiben nem indul a videó automatikusan, betöltés után kérjük, nyomja meg a lejátszás (play) gombot!)

csaladbarat2015

Forrás: mediaklikk.hu